Bevezetés

A rajzolás és festés olyan kedvtelés, amely mindenki számára megtanulható, s melyet bárki megengedhet magának....Természetesen meg kell tanulni bizonyos technikákat. Ez azonban nehezebbnek látszik, mint amilyen nehéz valójában. A jó és a kevésbé jó művész közötti különbségek eleinte abból származnak, hogyan alkalmazzák a különböző technikákat és hogyan vetik be fantáziájukat.Mindannyian magunkban hordozzuk az esztétikus, a szép felett érzett öröm képességét...Meg kell szüntetni a fehér laptól való félelmet, és azt az érzést, hogy valamit nem helyesen csinálunk. A művészetben ugyanis nem létezik helyes és helytelen....Fontos azonban a kísérletezőkedv, az újabb módszerek kipróbálása is, ami mindenkor jellemezte a művészeket. Minthogy a művészet nemcsak szellemi tevékenység, hanem kézügyességet is igénylő foglalatosság, pusztán szép ötletekkel nem jutunk messzire. Így a művész fizikai munkáján is sok múlik: ha a ceruzát erősen vagy kevésbé erősen nyomja, ha lendületesen vagy lágyabb ecsetvonásokkal dolgozik, más és más hatást érhet el. Egyetlen vonal is lehet szinte drámai, vagy teljesen unalmas. A rajzoló vagy festő kezén múlik, hogy vidám vagy mélabús érzelmeket ébreszt. Akár egy csendélet is lehet komor vagy derűs, a művész belátása szerint.A rajzoláshoz és festéshez hozzátartozik a látás művészete is. Így egy szikla nem jelenthet pusztán egy darab követ. Környezetével együtt szemlélve hathat például fenyegetően. Minden oldalról más formát mutat, a fények és árnyékok állandóan változtatják a látványt. Aki sziklával foglalkozik, annak fel kell fedeznie, hogy sokkal többről van szó, mint egy egyszerű kődarabról....Ha az ember először próbál tájképet festeni, és elégedett önmagával, annak többnyire két oka van. Az első az, hogy nem figyelte meg eléggé a tájat. A felületes megfigyelés eredménye csak felszínesen megfestett kép lehet.A második a rosszul megválasztott eszköz, amely így nehezíti a látvány visszaadását. Ez megint csak a látni tudással függ össze....Georges Braque (francia festő és grafikus, 1882-1963) azt mondta:"Sosem tudom előre milyen lesz a kép, amit elkezdek. Ez mindig egy újabb kaland. Van ugyan az embernek elképzelése, de ez mindig csak kiindulópontot jelent. Lehetőleg minél kevesebbnek kell belőle megmaradnia. a kiindulási ötlet csak félig eleven dolog. De ettől nem vagyok forradalmian jó festő"(Idézet Brian Bagnall "Rajzolás és festés" c. könyvéből)